A baleseti járadékról
A baleseti járadék munkahelyi, üzemi vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár. Baleseti járadékra az jogosult, aki üzemi baleset következtében legalább 14%-os össz-szervezeti egészségkárosodása van, de a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátások nem illetik meg. A baleseti járadék mértéke az egészségkárosodás mértékétől függ, amely alapján 4 fokozatot különböztethetünk meg a súlyosság foka szerint.
1. 14-20% a járadék összege ekkor a havi átlagkereset 8%-a;
2. 21-28% a járadék összege a havi átlagkereset 10%-a;
3. 29-39% a járadék összege a havi átlagkereset 15%-a;
4. 39% fölött a járadék összege a havi átlagkereset 30%-a;
A baleseti járadék havi összegét a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Ha a kérelmezőnek a fenti időszakokra vonatkozóan egyáltalán nincs figyelembe veendő keresete, akkor a baleseti járadéka a megállapítás kezdő napján megelőző hónapban érvényes, minimálbér alapján kell megállapítani.
A baleseti járadék alapját képező havi átlagkeresetet a nyugdíj alapját képező a havi átlagkereset alapján számolják ki.
A már folyósított baleseti járadék összegét minden év januárjában a fogyasztó árnövekedés (az infláció) mértékével emelik.
A baleseti járadék igénylése
Igénylés a lakóhely szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál történik. A balesettől számított 3 éven belül, ill. a foglalkozási megbetegedéstől számított 1 éven belül lehet a járadékot kérelmezni.
Az egészségkárosodás mértékét a rehabilitációs szakigazgatási szerv bizottsága állapítja meg.
Az orvosi dokumentáción túl be kell nyújtani a baleset üzemiségét elismerő jogerős határozatot. A nyugdíjbiztosító a kérelem ügyében határozatot hoz, amelyet 15 napon belül fellebbezhető, ill. a másodfokú jogerős döntés ellen jogszabálysértésre való hivatkozással 30 napon belül bírósági felülvizsgálat is kérhető. A bírósági eljárásban független igazságügyi orvos szakértő kirendelésére is van lehetőség.
Ha a járadékot megállapították, a folyósítás közben a járadékot kapó személy egészségügyi állapota változhat. A soron kívüli felülvizsgálatot a járadékot kapó is kezdeményezheti.
Újabb szakértői vizsgálat következik, amely alapján a baleseti fokozat is változhat.
Ennek alapján a baleseti járadék összege is módosul. Az újabb vizsgálat során állapotjavulás miatt a 14%-ot már nem éri el, a baleseti járadék folyósítása megszűnik. Ha később állapotrosszabbodás következik be és a 14%-ot eléri, a baleseti járadék újra folyósításra kerül.
A baleseti járulék módosulásánál, ill. újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.
Állapotrosszabbodás esetén a baleseti rokkantsági nyugdíj is megállapítható. Az állapotváltozásnak megfelelő arányt külön ki kell számolni. A baleseti járadék folyósítása kizárja az ugyanazon üzemi balesetből eredő baleseti táppénz egyidejű folyósítását. A jogosulatlanul felvett baleseti járadékot a nyugdíjbiztosító visszakövetelheti.
Ha a baleseti táppénzzel kapcsolatban bármilyen problémája vagy kérdése van, kérjük, keressen bennünket.